Egyetlen európai uniós országban sem használnak olyan hallgatói szerződést, mint amilyet a magyar egyetemistáknak kell aláírniuk 2012 szeptemberétől, hasonló szabályokról még a Corvinus Egyetemen működő Nemzetközi Felsőoktatási Kutatási Központjában sem hallottak. "Ledolgozásos" rendszer pedig egyedül Fehéroroszországban működik, de az előírások ott sem olyan szigorúak, mint itthon.
Az új felsőoktatási törvény az EB szerint sértheti a személyek szabad áramlásának európai elvét.
A következő években az alap- és mesterképzések teljes költségét állniuk kell azoknak a hallgatóknak, akik kiszorulnak az állami ösztöndíjas helyekről. Kérdés, hogy milyen adatok alapján fogja kiszámolni az erőforrás-minisztérium a képzések "valódi árát", arról ugyanis nincsenek adatok, hogy egy-egy egyetemistára félévenként pontosan mennyit költ az állam.
Az új felsőoktatási törvény tavasszal „véletlenül” kiszivárgott koncepcióiról és a kormány által elfogadott változatról szóló viták és tiltakozások közepette szinte alig esik szó arról, hogy mi is voltaképp az egyetem. Hogyan kellene működnie? Kié egyáltalán: az államé, a rektoré vagy a diákoké? Abban még az új törvényt ellenzők is egyetértenek, hogy az eddigi helyzeten mindenképpen változtatni kell: de nem mindegy, hogyan.
A hallgatók tömegével fognak utcára vonulni, ha a kormány bevezeti a tandíjat – mondta az Eduline-nak Polgár Dóra, a kormány felsőoktatási tervei ellen tiltakozó Hallgatói Hálózat tagja, aki az október elsejei szakszervezeti tüntetésen több mint harmincezer ember előtt beszélt a felsőoktatási koncepció gyenge pontjairól.
Még a "kommunista időkben" sem tette egyértelművé az állam, hogy nincs szükség magasan képzett emberekre az országban - mondta Fábri György, az ELTE rektorhelyettese a Mathias Corvinus Collegium hétfő esti felsőoktatási kerekasztal-beszélgetésén. Az egyetemi vezetők és az üzletemberek szerint nagy bajban van a magyar felsőoktatás, de a kormány által elfogadott koncepció nem ad választ minden kérdésre.
Művészeti egyetem vagy főiskola kategória bevezetését javasolják az oktatási államtitkárságnak a művészeti felsőoktatási intézmények hallgatói. Attól tartanak, hogy 2015-től a Zeneakadémiára és a MOME-ra is integráció, főiskolává alakulás vagy megszűnés vár.
Mindössze négy napot kaptak a rektorok, a doktoranduszok, a hallgatói önkormányzatok és a felsőoktatásban dolgozók a felsőoktatási tervezet legfrissebb, számos vitatható elemet tartalmazó változatának értékelésére. Az eduline.hu információi szerint az erőforrás-minisztérium eredetileg a hét második felére hívta össze a négy szakmai szervezetet, a találkozó időpontját azonban előrehozták.
A 2014-es felvételi időszakban már sem az OKJ-s végzettségért, sem a nyelvvizsgáért, sem az emelt szintű érettségiért nem kaphatnak többletpontokat a diákok - ez áll a felsőoktatási koncepció legújabb változatában.
A kettes átlag nem lesz elég az ingyenes képzéshez, de fizetni kell majd a második vizsgalehetőségért és a tantárgyak újrafelvételéért is: többek között ez áll a felsőoktatási tervezet legfrissebb, az eduline.hu birtokába jutott változatában.
Tudományos-fantasztikus sztorit faragott a felsőoktatási tervezet körül kialakult vitákból a Pécsi Tudományegyetem hallgatói önkormányzata. Az egyetemisták szerint a Hoffmann-kormány-egyetemek hármas harca leginkább egy Schwarzenegger-filmre hasonlít.
A felvételi követelmények szigorítását, a vidéki főiskolák megerősítését, a hazai és határon túli intézmények együttműködésének kialakítását tartalmazza egyebek között az új felsőoktatási törvény alapelveit rögzítő dokumentum, amelyet valamennyi, a tárgyalásokon részt vevő szakmai szervezet támogat - írja szerdai számában a Magyar Nemzet.
Megbízható fideszes káderek mellett Gyurcsány Ferenc egykori sportminisztériumi közigazgatási államtitkára is helyet kapott abban a bizottságban, amelyet Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár hozott létre az új felsőoktatási törvény előkészítésére.
